Arisztotelész (ie. 384-322) 

A thrákiai Sztageirosz városában született. Apja, Nikomakhosz a makedón uralkodó orvosa, korán meghal, a fiút nagybátyja neveli. Ie. 367-ben Athénba utazik és az Akadémia tanulója lesz 20 éven keresztül Platón haláláig.
Ezután 2. Philliposz kérésére fiát, Nagy Sándort neveli. Plutharkosz szerint kezdetben Alexandrosz nem kevésbé szerette mesterét, mint az apját. Hiszen az apja adott neki életet, de Arisztotelész tanította meg nemesen élni. Késõbb bizalmatlan lett iránta, elhidegedett tõle. De bölcselet iránt érzett szenvedélye sohasem veszett ki lelkébõl.
Ie. 335 megalapítja iskoláját a Lükeiont. (Lyceum) Nevét Apollón isten Lükeiosz ligetérõl kapta, ahol mûködött.
Miután Nagy Sándor meghalt; birodalmában megkezdődött a bomlás, a Nagy Sándorral és a makedónokkal közeli kapcsolatban álló, s ezért „gyanús” Arisztotelészt a macedón-ellenes párt - köztük olyan Akadémisták, akik régebben a legközelebbi barátai voltak, illetve egyes szakmai ellenfelei - azonnal üldözőbe vette és istensértés ürügye alatt a bírák elé állította. Arisztotelész, mint azt bizonnyal Szókratész kivégzésére célozva mondta, „hogy megkímélje az athéniakat a filozófia elleni második merénylettől”, 323-ban elmenekült Athénból. Egy évig élt Chalcisban, de 322-ben meghalt. Némelyek szerint öngyilkosságot követett el (méreggel vagy a tengerbe vetette volna magát), ám, mivel e vélekedésnek később csekély alapját sem sikerült kideríteni, valószínűbb, hogy inkább régi gyomorbaja okozta halálát.

Arisztotelész pályája 3 szakaszra osztható:
1.korszak: a platóni filozófia + az Akadémia vonzásában
2. korszak Asszosz, Mütiléné, 2.Philliposz udvara mûvek: Organon, Metafizika, Politika egyes könyvei
3.korszak: lükeionbeli munkásság mûvek: Fizika, Retorika, Nikomakhoszi Etika

Az érvelésrõl szóló értekezéseket Arisztotelész halála után gyûjtötték össze tanítványai, s ez késõbb az Organon (eszköz) nevet kapta. Fontos, hogy Arisztotelész a logikát minden tudomány alapjának tekinti, tehát nem egy külön tudományágnak. Az arisztotelészi logika a logikai alanyra és a logikai állítmányra felbontható ítéletekkel foglalkozik. (szubjektum - predikátum) Tanításában az egyik legfontosabb a szillogizmuselmélet. Ez 3 kijelentésbõl, egy fõtételbõl, egy altételbõl és egy konklúzióból álló következtetési forma. A szillogisztikus konklúzió 2 premisszából következik. Ennek különbözõ alakzatai vannak, s ezek közül a legismertebb: fõtétel - minden ember halandó , altétel - minden görög ember, konklúzió - minden görög halandó  Ebben az esetben az ember fogalom az elsõ állításnak szubjektuma (logikai alanya ), a másodiknak predikátuma (logikai állítmánya), de a konklúzióban nem szerepelhet. Módszertan: a, indukció b, dedukció A -> B   B -> A c, redukció B igaz => A igaz Logikai alapszabályok: 1. azonosság elve A=A 2.ellentmondás elve A <>A 3. a harmadik kizárásának elve: egy dologról vagy azt állítjuk, hogy az , vagy azt állítjuk, hogy nem az => harmadik lehetõség, megoldás nincsen.